Társas vállalkozók járulék, eho, szociális hozzájárulási adó fizetése 2013-ban


  • Top Céginfó
    feb 21, 2013

    A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselői járulék- és egészségügyi hozzájárulás, valamint szociális hozzájárulási adó fizetésének alapvető szabályai 2013-ban. A társas vállalkozás tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban.
     

    Társas vállalkozók járulék, eho, szociális hozzájárulási adó fizetése 2013-ban JÁRULÉK

    1. Társas vállalkozás, társas vállalkozó meghatározása

    A társas vállalkozás kifejezést a társadalombiztosítási jogszabály gyűjtőfogalomként használja.

    1. Társas vállalkozásnak minősül:
    • a közkereseti társaság,
    • a betéti társaság,
    • a korlátolt felelősségű társaság,
    • a közös vállalat2
    • az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
    • az előzőekben felsorolt vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is.
    1. Fenti társaságokat a Gt. gazdasági társaságnak tekinti.

    1.2 Gazdasági társaságnak nem minősülő társas vállalkozások:

    • a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
    • a gépjárművezető-képző munkaközösség,
    • az oktatói munkaközösség,
    • az ügyvédi iroda,
    • a közjegyzői iroda,
    • a végrehajtói iroda,
    • az egyéni cég

     

    Ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda, gépjárművezető-képző munkaközösség, oktatói munkaközösség

    Ezen társas vállalkozások tagjainak társadalombiztosítási jogállására a tagsági jogviszony keletkezésétől kezdődően, annak megszűnéséig kizárólag a társas vállalkozásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (más biztosítási jogviszony nem lehetséges).

     

    Egyéni cég

    Az egyéni cégre vonatkozó szabályokat külön törvény5 szabályozza, azonban e külön törvényben nem szabályozott kérdésekben a Gt-nek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Ptk.6 rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

    Az egyéni cég ügyvezetését vezető tisztségviselői vagy az egyéni cégben fennálló tagsági jogviszony keretében a tag látja el.

    Abban az esetben, ha a tag látja el a vezető tisztségviselést, akkor ezt a tevékenységet társas vállalkozóként végezheti.

     

    1.3 Társas vállalkozónak minősül:

    • a betéti társaság bel- és kültagja,
    • a közkereseti társaság,
    • a korlátolt felelősségű társaság,
    • a közös vállalat
    • az egyesülés,
    • az európai gazdasági egyesülés

    tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony).

     

    Társas vállalkozó továbbá:

    • a szabadalmi ügyvivői társaság tagja, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
    • az ügyvédi iroda,
    • a közjegyzői iroda,
    • a végrehajtó iroda,
    • a gépjármű-vezetőképző munkaközösség,
    • az oktatói munkaközösség,
    • az egyéni cég tagja, valamint
    • a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1.3 pont szerint társas vállalkozónak minősül

    Fizetendő járulékok 2013-tól

    NAV SZÁMLASZÁMOK és adónemek 2013

    Biztosítási kötelezettség (A csatolmányban részletesen)

    Annak eldöntéséhez, hogy a társas vállalkozások egyes tagjai után milyen mértékű járulékot kell fizetni, a legfontosabb azt tudnunk, hogy e személyek milyen jogviszonyban végeznek munkát a társas vállalkozásban.

    A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban:

    • munkaviszony,
    • megbízási jogviszony,
    • tagsági jogviszony.

    Azonban különbséget kell tenni aszerint is, hogy a tag a gazdasági társaság vezető tisztségviselője-e, vagy sem.

     

    A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettsége

    2.1.1. Vezető tisztségviselőnek minősül:

    • a közkereseti társaság és a betéti társaság üzletvezetésre jogosult egy vagy több tagja,
    • a korlátolt felelősségű társaság egy vagy több természetes személy ügyvezetője,
    • az egyesülésnél – a társasági szerződés előírásai szerint – az igazgató vezető tisztségviselőként vagy az igazgatóság, mint testület látja el az ügyvezetési teendőket.

    A vezető tisztségviselő e feladatát

    • a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályai szerint, vagy
    • munkaviszonyban

    láthatja el.

    Nem láthatja el a vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.

    Garantált bérminimum
    114 000
    Ft

    Kiszámítás alapja

    egyéni és társas vállalkozó esetében

    Összeg   

    egyéni és társas vállalkozó esetében

    Ki fizeti

    Munkaviszonyban
     

    ha pl.:
    114 000 Ft a
    munkabér

    Szociális hozzájárulási adó

    garantált bérminimum 112,5 %-nak a 27%-a

    34 630

    Munkáltató fizeti 27 %

    30 780

    Egészség-
    biztosítási és munkaerőpiaci járulék

    garantált bérminimum 150 %-nak a 8,5 %-a

    14 535

    munkavállaló fizeti, a bér 8,5 %-át

    9 690

    Nyugdíjjárulék

    10 %

    11 400

    munkavállaló fizeti 10%

    11 400

    Személyi jövedelemadó

    16 %

    18 240

    munkavállaló fizeti 16 %

    18 240

    Szakképzési hozzájárulás

    1,5 %

    1 710

    munkaadó fizeti

    1 710

     

    A vezető tisztségviselők biztosítási kötelezettségének elbírálása, társadalombiztosítási jogállása (A csatolmányban részletesen)

    A betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság természetes személy tagjai társas vállalkozónak minősülnek, ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látják el. Kivételt képez ez alól, ha személyes közreműködésre tekintettel a vezető tisztségviselő társas vállalkozónak minősül. (Korlátolt felelősségű társaság tagja, ha munkaviszonyban látja el feladatát, nem kell felszorozni a járulék kiszámításkor a munkabért.)

    Ehhez a rendelkezéshez kapcsolódik az a szabály is, mely szerint biztosítottnak kell tekinteni a gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő (nem tagja a társaságnak) vezető tisztségviselőjét, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét.
     

    Fizetendő járulékok 2013-tól

    A vezető tisztségviselők társadalombiztosítási jogállásának megítélése:

    Példák a vezető tisztségviselés minősítésében bekövetkezett változáshoz:

    • Egy Bt. beltagja munkaviszony alapján kizárólag vezető tisztségviselői feladatokat lát el. Ebben az esetben a munkaviszonyra tekintettel minősül biztosítottnak, a változások a társadalombiztosítási jogállást nem érintik.
    • A Kft. tagja megbízásos jogviszonyban havi 40 000 Ft megbízási díj alapján látja el a vezető tisztségviselést, más tevékenységet nem végez. A vezető tisztségviselő a megbízásos jogviszonya alapján társas vállalkozóként válik biztosítottá, és a járulékfizetési kötelezettségének is társas vállalkozóként kell eleget tennie.
    • Egy adótanácsadói feladatokat ellátó Kft. ügyvezető tagja munkaviszonyban végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg tanácsadói munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban vagy megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag „többes jogviszonyban” állónak minősül, vagyis a vezető tisztség tekintetében munkaviszonyban, a személyes közreműködésre tekintetében társas vállalkozóként lesz biztosított.
    • Könyvelési feladatokat ellátó Kft. egyik tagja megbízásos jogviszonyban havi 20 000 Ft díjazással végzi a vezető tisztségviselői feladatokat, és egyidejűleg könyvelési munkát is végez, melyet nem munkaviszonyban/megbízásos jogviszonyban lát el. Ebben az esetben a tag ugyancsak „többes jogviszonyban” állónak minősül, a személyes közreműködésre tekintettel társas vállalkozóként lesz biztosított, de a vezető tisztség tekintetében már nem válik társas vállalkozóvá, és ebben az esetben a vezető tisztség megítélésekor a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni.
    • A Bt. beltagja, aki megbízásos jogviszonyban kizárólag ügyvezetői feladatokat végez, saját jogú nyugdíjas lesz. A hatályos szabályok alapján ez a személy már kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak fog minősülni.
    • A Kft. tagja a vezető tisztségviselést megbízásban végzi, mellette személyesen is közreműködik a társaságban (nem munkaviszonyban és megbízásban), és más cégnél heti 36 órás munkaviszonyban is áll. Itt is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tag társas vállalkozónak minősül, a vezető tisztség tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdését kell alkalmazni, a másik cégnél pedig a munkaviszonyra vonatkozó szabályok az irányadók.
    • A Kft. tagja felsőfokú tanulmányokat folytat nappali tagozaton, mellette az ügyvezetést megbízásban látja el. A megbízásra tekintettel az ügyvezető társadalombiztosítási jogállása megváltozik, és társas vállalkozóvá válik.
    •  
    • A Kft. ügyvezetője megbízásban végzi az ügyvezetői tevékenységet, mellette egyéni vállalkozó. Ebben az esetben is módosul a társadalombiztosítási jogállás, az ügyvezető társas vállalkozóvá válik.
    • A Kft. ügyvezetője megbízás alapján látja el az ügyvezetést, mellette más cégnél is megbízásos jogviszonyban áll. Ebben az esetben társadalombiztosítási jogállása ugyancsak változik, és az ügyvezető e feladatellátás tekintetében társas vállalkozónak minősül, a másik cégben a jogállása nem módosul, ott továbbra is a megbízásra vonatkozó szabályokra kell figyelemmel lenni.
    • A Kft. tagja személyesen közreműködik a cégben, melyet nem munkaviszonyban illetve megbízásban végez, ezen felül ellátja az ügyvezetést megbízásban, és mellette egyéni vállalkozó. Ekkor is a többes jogviszony esete áll fenn, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, az ügyvezetés tekintetében a Tbj. 5. § (2) bekezdésre kell figyelemmel lenni, valamint az egyéni vállalkozóra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell. Mivel az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozói jogviszonyban áll, főszabály szerint az egyéni vállalkozásában lesz főfoglalkozású, és a járulékfizetési alsó határ után itt kell a járulékokat megfizetni, társas vállalkozóként a járulékalap a tényleges személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (juttatott) összeg.
    • A Kft. tagja az ügyvezetést díjazás nélkül megbízásos jogviszonyban végzi, mellette egy másik Kft-ben társas vállalkozóként működik személyesen közre. A vezető tisztségviselő a megbízásos jogviszonya alapján társas vállalkozóként lesz biztosított. Mivel ez esetben a magánszemély egyidejűleg 2 társas vállalkozásban társas vállalkozó, választása szerint egyik társas vállalkozásnál legalább a járulékfizetési alsó határ után meg kell fizetni a járulékokat, a másik cégben pedig a járulékokat a tényleges személyes közreműködésre tekintettel kifizetett összeg után kell teljesíteni.16

     

    3. Járuléknemek

    3.1. A biztosítottat terhelő egyéni járulékok

    A biztosított

    • 10 százalék mértékű nyugdíjjárulékot, valamint
    • 8,5 százalék mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizet, melyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék mértéke 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék mértéke 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék mértéke 1,5 százalék.

     

    3.3. Egészségügyi szolgáltatási járulék (A csatolmányban részletesen)

    A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni, melynek havi összege 6 660 forint, napi összege 222 forint.

     

    4. Járulékfizetési kötelezettség (A csatolmányban részletesen)

    4.1. Főfoglalkozású társas vállalkozók járulékfizetése

    A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese (továbbiakban: járulékfizetési alsó határ).

    Minimálbéren:

    • a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegét – 2013-ban 98 000 forint – kell érteni, és
    • a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegét – 2013-ban 114 000 forint –, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

     

    A minimális járulékalap „havi átlagos” számítással kapcsolatos szabály megszűnt, tehát a járulékfizetési kötelezettséget már nem „göngyölítve” havi átlagban, hanem havonta kell megállapítani.

    Például 2013. január hónapban személyes közreműködésre tekintettel jövedelem kifizetése nem történik, ekkor legalább a járulékfizetési alsó határ után kell megfizetni a járulékokat. Február hónapban a társas vállalkozó részére 300.000 forint jövedelem kifizetése történik, amely összeg után kell megfizetni a járulékokat.

    Annál a vezető tisztségviselőnél, aki a vezető tisztséget megbízás keretében végzi, erre való tekintettel társas vállalkozóvá válik, a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

    Például az az ügyvezető, aki havi 180 000 forint megbízási díj ellenében végzi az ügyvezetést, mint társas vállalkozó 180 000 forint után lesz köteles megfizetni a járulékokat.

     

    Bejelentési kötelezettség (A csatolmányban részletesen)

    A társas vállalkozás adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével - az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak elektronikus úton bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni.

     

    Járulékbevallás és befizetés határideje

    A megállapított tárgyhavi járulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell bevallani, illetőleg megfizetni.

    SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ (A csatolmányban részletesen)

    A társas vállalkozás - mint kifizető - szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett.

     

    A társas vállalkozást terhelő adó alapja

    Például a társas vállalkozónak minősülő vezető tisztségviselő havi 250.000 forint összegű adóelőleg-alapul szolgáló jövedelemben részesül, ebben az esetben ez az összeg lesz az adó alapja.

    A társas vállalkozást terhelő adó különös szabályai

    Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

    A szociális hozzájárulási adó mértéke, kedvezmények

    A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

    EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS (A csatolmányban részletesen)

    14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

    A társas vállalkozó az adóévben megszerzett

    - vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

    - osztalék [Szja tv. 66. §]

    - árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

    után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet

     

    Fizetendő járulékok 2013-tól

    EHO 2013